Csak levált egy cementált sarok, állapítja meg aprólékos elemzésében a korábban a paksi bővítésért felelős államtitkári posztot is betöltő nukleáris szakember a január végén Paks II. építkezésén történt omlásról. Elismeri ugyanakkor, hogy az eset komoly figyelmet érdemel, annál is inkább, mivel a képek tanúsága szerint a kérdéses sarok pont a korábban földsánccal megtámasztott rézsűfal alatt vált le.
Vállalkozók, a Paksi Atomerőmű bővítésének megvalósításán is dolgozó szakemberek, jogász-feltaláló, ismert személyiségeket kényes ügyekben képviselő ügyvéd, zenész és maszkmester is szerepelt azon az ötvenfős listán, amelyet húsz éve a(z akkori) Magyar Hírlapnál állítottak össze a maguk területén jelentős eredményeket elért fiatalokból. A névsor 31-40. helyezettjei között szerepelt többek között Aszódi Attila, Papp Gábor és Pohárnok Iván is. Bemutatjuk, kivel mi történt 2003 óta.
Veszélyes helyzet alakult ki a zaporizzsjai atomerőműnél, de olyan mennyiségű sugárzás semmiképpen sem szökhet ki a reaktorokból, ami Magyarországon lakosságvédelmi intézkedéseket tenne szükségessé – mondta a HVG-nek Aszódi Attila, a BME Természettudományi Karának dékánja.
Paks II. volt kormánybiztosa elmondta, az európai atomerőművek leállítása csupán növelte az orosz földgáznak való kitettséget.
Aszódi Attila nukleáris szakértő, a BME dékánja a legfrissebb csernobili helyzetről értekezik Láncreakció című blogjában. Az áramellátás kiesése egyáltalán nem jó szerinte.
Péntek reggel ütött ki tűz Európa legnagyobb atomerőművében, a zaporizzsjai erőműben. A tüzet sikerült eloltani, a létesítmény viszont az oroszok kezére került. A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség már Csernobil elfoglalása után felszólította az oroszokat, hogy ne harcoljanak az erőművek közelében, ez a helyzet viszont még élesebb. Mennyit bírnak az erőművek? Honnan tudjuk, ha baj van? A többi között erről kérdeztük Aszódi Attila nukleáris szakértőt, a BME dékánját, a Paksi bővítésért felelős volt államtitkárt.
A csernobili atomerőmű környékén lévő sugárzásmérő állomás február 25-én hallgatott el, és egészen február 28-án délutánig nem küldött újabb adatokat.
A csernobili blokkokat érő esetleges károknál sokkal nagyobb problémát eredményezhet, ha Ukrajna ma is aktív, kiterjedt nukleáris infrastruktúráját érnék el orosz katonai támadások következményei – hívja fel a figyelmet Aszódi Attila nukleáris szakértő.
Mindenképpen az emberek fogják megfizetni a zöld átállás költségét, amiről egyelőre nem is tudjuk biztosan, mekkora lesz – derült ki egy szerdai vitaesten. Eldönthetjük, hogy a társadalom melyik csoportja milyen mértékben járuljon ehhez hozzá, az viszont biztos, hogy az államnak nem kellene dotálnia a jacuzzik fűtését, és költhetné klímatudatosabban az adófizetők pénzét. A Green Policy Center vitaestjén egy volt paksi államtitkár és két zöld átalakulásban jártas közgazdász kereste a válaszokat a klímapolitika pénzégető kérdéseire.
Áramhiányt és drágulást jósolt 2014-es kinevezésekor a paksi atomerőmű bővítésének akkori kormánybiztosa, későbbi államtitkára. Így nem csoda: a mostani árakban igazolva látja állítását a beruházás megtérüléséről. Aszódi Attila professzor, aki az idén lett a Budapesti Műegyetem Természettudományi Karának dékánja, 2018 végén a Pegasus kémszoftver célpontjává vált.
Az eredetileg a Science magazinból származó hír alapján több magyar sajtótermék is megírta, hogy "maghasadásra utaló jeleket" tapasztaltak a 35 éve balesetet szenvedett csernobili 4. reaktor romjai alatt. A téma elég "nagyot ment" a sajtóban, nézzünk kicsit utána, miről is van szó. Röviden: a hír és a megnövekedett kockázat igaz, csak egy kicsit másként, és nem egy friss esemény által.
A tervezettnél tíz, esetleg húsz évvel tovább működne a paksi atomerőmű a formálódó tervek szerint. Lehetőleg környezetvédelmi hatásvizsgálati eljárás nélkül.
A siófoki obszervatórium környékének érintetlenül hagyása tudományos közérdek – érvel szerzőnk, aki szerint a szomszédos telekre tervezett ötszintes épület felhúzása jelentősen ronthatja a balatoni időjárás-előrejelzések, így a viharjelzések pontosságát is. Ennek pedig a Balatonnál nyaraló tömegek ihatják meg a levét.
Csernobil nem csak a szovjet mérnökök csődje, hanem a kommunista Szovjetunió és a teljes keleti szovjet blokk kommunikációs csődje is. Rengeteg máig ható és jóvá nem tehető hibával. A kommunikációs szarvashibák sorában az egyik egy magyar tanulmány betiltása volt.
System error. Rendszerhiba. Ez a számítástechnikai kifejezés jutott először eszembe, amikor megnéztem az HBO csernobili balesetről szóló minisorozatát. A film fő üzenetei véleményem szerint valójában nem is elsősorban a csernobili balesetről és nem is az atomenergiáról, hanem arról a hibás társadalmi/irányítási rendszerről szólnak, ami elvezetett ehhez a szörnyű balesethez.
Minden negyedik bányász meghalt: a csernobili kárfelszámolók közül ők hozták a legnagyobb áldozatot mások biztonságáért, ráadásul hamar kiderült, hogy hiába. De hogy a katasztrófa utáni további szörnyűségek esélye mekkora lehetett, azt a tudomány mindmáig nem tudja pontosan.
Tapasztalt szakember vette át Aszódi Attila helyét.
Aszódi Attila paksi bővítésért felelős államtitkár január 15-én távozott, azóta most szólalt meg először. A válásról nem árult el sokat, de elismerte, voltak súrlódások. Azt is, hogy figyelni kell a Duna nyáron produkált példátlanul alacsony vízállására, de a projektnek ez nem okoz gondot, az uniós jogi huzavonák miatt azonban a mi tagadás, késésben vannak.
Közzétették a volt Paks-ügyi államtitkár vagyonnyilatkozatát. Aszódi Attila tavaly 3,8 millió forinttal növelte a megtakarításait.
